Az alábbiakban Szakonyi Károly "Színház kinn és benn" címmel megjelent írásának részletét közöljük:

 

Van egy kis színház Budán, harminckét szezont élt meg eddig, Karinthy Márton igazgatja hősiesen, jobbnál jobb színészeket hív meg a darabokhoz, minden este telt házzal játszanak. Számos művet tart műsoron, köztük már-már feledésbe ment régi, magyar színműveket, némelyiket a Színházi Élet mellékletéből előbányászva. Az évad egyik, legsikeresebb előadása volt Molnár Ferenc Az ördög című remeklése, amelynek a címszerepét mindig nagy színészegyéniségek játszották. A Karinthy Színházban Balikó Tamás saját rendezésében személyesíti meg a pokol küldöttét, vagyis az események bonyolítóját, akit a szerző szívesen gondolt önmagának. Balikó a nagy elődökhöz méltó alakítást nyújt két, szép hölgy, a szerelmes asszony Jolán, akit Gubás Gabi játszik, és a féltékeny vetélytárs Elza (Balázsovits Edit) társaságában, akiket kénye-kedve szerint mozgat az élet bábszínházában.

Karinthy Márton az egyetlen, aki magánszínházat igazgat nagy kitartással, szenvedéllyel és anyagi áldozatossággal. Békés sziget, a teátrumok körüli viharok elkerülik. A színházak anyagi gondokkal küzdenek, de azért léteznek, profi és amatőr egyaránt várja a közönségét. És van közönség. Az emberek szeretnek színházba járni. Szeretik a drámát, a komédiát, a musicalt és az operettet. Mindenből van elég. Csak keveseket érdekel, hogy ki az igazgató, mit hisz és miben hisz. Szórakozni akarnak, vagy megrendülni, sírni és nevetni, szeretik, ha szép a történet vége, elkomorulnak, ha kétségbeejtő a végkifejlet. Férfi szeret nőt, nő szeret férfit, ez rengeteg variációban létezik, amióta drámákat írnak, ez kiterjedésében érinti a szegénységet, a gazdagságot, a hatalmat, az elnyomást, a szabadságot, a hűséget, a hűtlenséget, az árulást, a népek és fajok konfliktusát, vagyis az egész életet, ahogy Shakespeare mondta: színház az egész világ, és színészek vagyunk benne mind. És megyünk szezonról szezonra a teátrumokba, hogy este héttől tízig szembesüljünk önmagunkkal.