Józsa Ágnes Civilrádióban elhangzott kritikáját alább olvashatják, az eredeti hanganyag itt hallható

Molnár Ferenc valamiféle ellen-Csárdáskirálynőt  alkotott a maga huszas évek-beli fürdős élményeiből. Akkoriban mások voltak a társadalmi különbségek, a kultúra és a viselkedés elválasztott. Ma az anyagi különbségek vonnak határt ember és ember közt, s ezekben már nincs kultúra. De kell a fülledt és bizsergetős szerelmi történet, intrika és praktikák a cselekmény mozgatásához és a szellemes párbeszéd.  Ez a társalgás az igazi kivételes , amitől  teljesen elszoktunk, s csak ritkán lehet számunkra élmény.  Ritka , hogy a szónak  lehet értelme, és az is, hogy élvezetes tartalma, szellemes fordulata van.  

„Kis osztrák fürdőhelyen. A magasrangú vendégek számára elkülönített kis társalgószalón a Palace-Hotelben, földszint, a bálterem és az olvasószobák közt. A szalón hátsó felét nagy, nehéz függöny képezi, mely most elzárja a szalónhoz tartozó terraszt. A hotel nagytermeiben bál van; ő felsége születésnapjának tiszteletére. Pár perccel éjfél után. Mikor a függöny felgördül, jobbról belép Lina grófnő, igen csinos 40-45 éves dáma. Utána rögtön Albert gróf 55 éves, frakkban, nagy rendjelekkel. Lina leül és helyet mutat Albertnek.” a szerző ezekkel az instrukciókkal indítja a darabot. A helyszínt senki jobban meg nem idézheti ma Magyarországon, mint Horesnyi Balázs a maga nagyon gazdag látványtárával. Minden tud erről a világról és ezt a színpadra is igazítja, a legkisebbre is, mint itt, amelyet mégis tágasnak látunk. A díszletekhez jelmezek is kellenek, s Tordai Hajnal az arisztokrácia világát érzékeltető állít ki az elegancia minden pompájával. 

„Azt a dramaturgiát, melyet Molnár Ferenc kifejlesztett a maga számára s amely olyan neki, mint valami szolgálatkész fegyverzet a közönség meghódítására, talán egy darabján sem lehet olyan pontosan megfigyelni, mint az Olympiá-n. Minden a végsőkig le van egyszerűsítve. Az egész darab hét alakból áll, egy sincs köztük felesleges, a darabban minden komprimálva van ebbe a hét alakba” – írta Schöpflin Aladár a Nyugatban. A hét alak komprimálása a darab szövegében egy dolog, de ezt a komprimálást a színpadon meg is kell jeleníteni.

A Karinthy Színházban ez történik. Pásztor Erzsi színészi eszköztárába, az érzelmi téren is sokat tapasztalt, okos, előkelő asszony figurája is belefér. Arisztokratikus a pillantásával is.  Férje, Szilágyi Tibor,  herceg, tábornok és lányos apuka egyszerre. Befolyásolható és szerethető. Lina grófnő (Egri Kati) életének megmaradt örömét, a kajánságot nem hagyja csorbítani. Ő keveri azt, amit lehet és azt is amit nem, mert ebben leli örömét. Remek. Krehl  - Bezerédi Zoltán – élvezkedik az ostoba, az arisztokráciát feltétlenül tisztelő csendőr-alezredes szerepében. A két fiatal – Balsai Móni a hercegnő  és Marton Róbert a huszárkapitány - érzelmei körül bonyolódik a történet, amelyet érzékenyen elő is vezetnek. 

Molnár Ferenc tudta mitől színház a színház. De tudja ezt Karinthy Márton is, s a színházában mindig élményt kap a látogató.

Korcsmáros György rendezésében Molnár Ferenc Olympiája Pásztor Erzsi, Szilágyi Tibor, Bezerédi Zoltán  Egri Kati, Balsai Móni, Marton Róbert és Szirtes Gábor előadásában a Karinthy Színházban.

 

Józsa Ágnes