A Színházművészeti Főiskola rendezői szakát 1973-ban végezte el. Vizsgarendezése Shaw: A sors embere, majd a szolnoki Szigligeti Színházban Shaw: Szent Johannája volt. Mindkettő nagy sikert hozott, amelyeket a kritika nagyra értékelt és a televízió és a rádió is közvetített.

Az indulás jelezte akkori rendezői, színházi stílusát: a konzervatívnak nevezett, realista színház elkötelezettjévé vált. Első szerződése Békéscsabára szólította, 1973-75 között. Itt Tamási Áron: Boldog nyárfalevél, Jones: Fantasztikus!, Sarkadi Imre: Ház a város mellett, Jókai-Ambrózy-Daróczi Bárdos: Telihold, Thornton Wilder: A mi kis városunk című előadásait rendezte.

A Pécsi Nemzeti Színházhoz már elért sikerei folytán hívták. Páskándi Géza: Szeretők a hullámhosszon, Mascagni: Parasztbecsület, Mark Twain: Tom Sawyer kalandjai, Arisztophanesz: Plutosz, Dosztojevszkij: Istvánfalva voltak itteni rendezései.

Budapestre kerül. A Thália Színházban Mándy Iván: Gong című előadásának lírai játékával arat átütő visszhangú sikert.

Részt vett a Reflektor Színpad létrehozásában, ahol Vukovic: Búcsúvacsora és Aldo Nikolai: Ámokfutó című darabjaival a szobaszínházi játék lehetőségeit kereste. (Mindkettő a TV által is rögzítve lett).

Az akkor alakuló Játékszín egyik alapítója, Albee: Állatkerti történet, Karinthy Ferenc: Gőz, majd Boldizsár Miklós: A hős című előadásaival egy új színház első lépéseit tette meg.

A Gorsiumi Nyári Játékok alapítója, két évadon át művészeti vezetője, ahol Euripidész: Alkésztisz és Helené valamint Arisztophanész: Plutosz című előadásai országos sikert aratnak. (Mindkettő a TV által is közvetítve volt.)

1980-82 között a budapesti Népszínház rendezője. Beecher-Stowe: Tamás bátya kunyhója stílusteremtő előadását a TV. is rögzítette. Utána Munkácsi Miklós: A briliánsok szombatja, Csurka István: Az idő vasfoga,Somerset Maugham: Imádok férjhez menni, Benedek András: A táltos fiú című előadásait rendezte. Ezen idő alatt rendszeresen dolgozik TV és filmrendezőként is.

Filmjei: Hubay Miklós: Tüzet viszek, Karinthy Frigyes: A nagy ékszerész, Karinthy Ferenc: Szellemidézés, Labiche: A persely, Jókai Mór: Gazdag szegények, Aszlányi Károly: Amerikai komédia, Vészi Endre: Drága jótevőnk, Vámos Miklós: Halak a parton, Szabó György: Summa summarum. Állandó rendezője a Cimbora és a Telefere című TV műsoroknak.

A Színművészeti Főiskolán több osztály vizsgaelőadását rendezi: Juhász István: Kismutatók és Autópályán, Vámos Miklós: Ide meg csak este süt egy darabig című darabjait.

Amatőr együtteseket vezet, többek közt a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen, ahol társulatával előadja: Moliere: A tudós nők, Shakespeare: Windsori víg nők, Agatha Christie: Az egérfogó című darabjait.

Mindezen tapasztalatok birtokában Karinthy Márton 1982-ben megalakítja a háború utáni első magánszínházat, amelyik immár 30 éve sikeresen teljesíti célkitűzéseit: a Karinthy hagyomány és szellemiség fenntartását, ápolását, továbbvitelét, egy színvonalas, szórakoztató, polgári színház folyamatos üzemeltetését. A Karinthy Színház még jóval a rendszerváltás előtt alakult vállalkozásként. Úttörő tevékenysége, Buda, Újbuda egyetlen folyamatosan játszó, önálló kőszínházaként, a színházi struktúraváltás egyik példája is, mely ma már sajátos szellemiséget hordozó színházi műhellyé válva mind a szakma és a kritika, mind a közönség támogatását élvezi.

A megalakulást az egykori XI. kerületi Tanács bátorsága tette lehetővé. A Hököm Színpad néven létrejövő új színházi forma, a régóta vágyott és addig vajúdó színházi struktúraváltás első hírnöke lett.

A megnyitó előadás a Kaffka Margit Gimnázium dísztermében volt, Karinthy Ferenc: Gőz és Hubay Miklós: A zsenik iskolája című darabjaival. A színháznyitás nagy társadalmi és művészi visszhangot váltott ki.

A Budapest Sportcsarnokban bemutatott Végh Antal aréna - játék, A miért bántják a magyar futballt című produkció bukása egyben a színházi vállalkozás végét is megjósolta. A sportcsarnoki szuperprodukciók elődje akkor még össztársadalmi ellenérzést váltott ki. A kritika a színházon verte el a port, és zavartságát támadásba bujtatta.

A Karinthy Színház elődje, a Hököm Színpad azonban nem adta fel, hogy a megmerevedett színházi élet egyik úttörőjeként életben maradjon. A vándorlások évei kezdődtek. Először a MOM kultúrházban léptek fel, majd a Marcibányi téri Művelődési Központban. Előadásokat tartottak azonkívül mindenütt, ahol lehetett, és ahol befogadták őt. Szinte nincs olyan vidéki város, ahol például Vuk című gyermekelőadásukkal ne jártak volna.

Négy évadot töltöttek el egyetlen pesti játszóhelyükön a Rákóczi tér melletti Gutenberg Művelődési Otthonban. A színház felújításában aktív szerepet vállalva, színházi centrumot alakítottak itt ki az évadok során. Olyan nagysikerű előadásokkal, mint a 100 előadást megért Svejk és Tamás bátya kunyhója, a Karinthy ihlette A bűvös szék, vagy a Mágnás Miska. Rendszeres gyerekelőadásaik mindvégig sikeresek voltak: A hercegnő és a Varázsló, Ali baba és a rablók, Peti meg a Róka.

1988-ban jelentős fordulat történt a színház életében. Nevét Karinthy Színházra változtatva elfoglalta azóta is működő Újbuda XI. kerületi helységüket, a volt Haladás mozi épületét a Bartók Béla út 130. alatt.

A helyiség felújítását a vállalkozás maga finanszírozta, jelentős bankkölcsönt vállalva és megtermelve az évek során. Így lett Budának, Újbudának saját, folyamatosan játszó új kőszínháza. A színház az elmúlt évtizedek alatt jelentősen szépült, fejlődött, mindig saját befektetésből és erőből. Legutóbb 2010 nyarán bővült csaknem kétszeresére az előcsarnok, új közönségforgalmi terekkel kiegészülve. A színpadra a direktor forgószínpadot, süllyesztőt álmodott és megvalósította ezeket. Mostantól légkondicionált nézőtér fogadja a törzsközönségből és folyamatosan megújuló, bővülő nézőkből alakuló látogatókat. 2011-ben pedig a színház feletti lakást kényelmes próbateremmé alakítottuk, amely stúdió előadások megtartására is alkalmas. 2012 őszére a két szintet egybenyitották és új lépcső köti össze.

A Karinthy Színház alapprogramja az új helységben sem változott. Így a Karinthy műveken túl, továbbra is magyar szerzők sorát tartja műsorán: Hubay Miklós, Szakonyi Károly, Páskándi Géza,Márai Sándor, Fekete István, Szomory Dezső, Molnár Ferenc, Aszlányi Károly, Zágon István, Vadnay László, Szerb Antal, Gábor Andor, Tabi László, Méray Tibor, Kellér Dezső, Eisemann Mihály, Örkény István, Nóti Károly, Gyárfás Miklós Bacsó Péter, Moldova György, Vajda Anikó és Vajda Katalin a legújabban pedig Csurka István, Fodor László, Mikszáth Kálmán Vámos Miklós, Békeffi István és mások műveinek bemutatásával.

A világ drámairodalmából a legkülönfélébb irányzatok szerzői közül: Shakespeare, Csehov, Wedekind, Feydeau, Moreto, Neil Simon, A. Christie, Steinbeck, Priestley, Maugham, Austen, Moliere, G. B. Shaw, Marcel Achard, Federico Fellini, J.M. Barrie és mások bemutatásával.

A nagyközönség igényeit figyelembe véve nagysikerű, ám mindig színvonalas vígjátékok sorával, széles tömegbázist építve, a Karinthy Színházat nem csak Újbuda, de egész Buda, sőt, ma már, Budapest egyik népszerű színházává avatta. (Miből élnek itt az emberek, Meseautó, A csúnya lány, A hét pofon, Amerikai komédia, Delila, A nagymama soha, Őrült nők ketrece, , Ex, Ciklámen, Spanyolul tudni kell, Az alvó férj, Arzén és levendula, Bástyasétány 77. Bolond vasárnap, A női szabó, A tanú, Dzsungel, Goodbye Charlie, Butaságom története, A New-Yorki páparablás, Acélmagnóliák, szerelem@könyv.hu, A Bermuda háromszög botrány, Napsugár Fiúk, Csodás vagy Júlia, Te furcsa katona!, Eredeti helyszín, A templom egere stb.).

Nevéhez méltón, természetesen rendszeresen játszik Karinthy műveket: Szellemidézés, Gőz, Gellérthegyi álmok, Bösendorfer, Dunakanyar, illetve: A bűvös szék, Visszakérem az iskolapénzt, Minden másképp van, Lepketánc, Mennyei riport, Tanár úr, kérem! , Ki a normális? stb.

A másság, a tolerancia, a kisebbség védelme jegyében művészileg értékes, a kritika által is nagyra értékelt előadások sora született: Mart Crowley: Fiúk a csapatból, Gershe: A pillangók szabadok, Fierstein: Kakukktojás, Jean Poiret: Őrült nők ketrece, Mastrosimone: Az erőszak határai, Lassú felmelegedés.

Kiemelkedő hatása volt Karinthy Márton: Korai fagy című (az ismert film nyomán készült) színpadi játékának, amely korunk pestiséről, az AIDS-ről szólt, katartikus hatást, nagy társadalmi visszhangot kiváltva.

A Karinthy Színház rendszeresen hív meg vendégrendezőket is. A sort a Veronai Aréna intendánsa, Gioanfranco de Bosio kezdte meg, aki , meglepetésként egy Wedekind egyfelvonásos (A hőstenor) mellett, magyar szerző művét állította színpadra (Szomory Dezső: Botrány az Ingeborg koncerten). Az előadást a TV is rögzítette.

Berényi Gábor Karinthy Ferenc két, ma már legendává vált egyfelvonásosát rendezte (Bösendorfer, Dunakanyar). A pillangók szabadok című művet a fiatal rendező Mészáros Károly rendezte. Az amerikai Christian Heppinstall két előadást is jegyez. Mastrosimone felkavaró Az erőszak határai című drámáját, valamint Molnár Ferenc Deliláját.

Cseke Péter az elmúlt évtizedben tucatnyi sikeres rendezésével gazdagította színházunk műsorát.(Dollárpapa, Dzsungel, Good bye Charlie, A New York-i Páparablás, Bolond vasárnap stb.)

1998-ban, az ismert színész-rendező, Honti György rendezte Gábor Andor Ciklámenének művészileg nagyra értékelt, színvonalas előadását.

A Karinthy Színház folyamatosan helyet biztosít más együttesek bemutatkozásának is, ezzel is színesítve művészi palettáját. Így került bemutatásra a Pelegrinus amatőr színház két produkciója is Shakespeare Vihar-ja és a Csipkerózsika.

Rendezett Naszlady Éva, Bencze Ilona, Cserje Zsuzsa, Szurdi Miklós, Böhm György, Kőváry Kati, Szőke István, Bodrogi Gyula, Verebes István és Mészáros Márta.

Az ifjúságnak évek óta drámapedagógusok vezette beavató színházi előadások születnek a kitűnő és elismert Vidovszky György rendezésében. (Wedekind: A tavasz ébredése, Móricz Zsigmond: Árvácska, a Kosztolányi Dezső mű alapján készült: Aranysárkány vagy a tolerancia jegyében a Rumbach Sebestyén utcai zsinagógában játszott Anna Frank naplója)
Az évadok során rengeteg sztár megfordult színházunkban. Meghívtuk vendégnek az 50 éve Madridban élő egykori csillagot, Muráti Lilit, aki Neil Simon ősbemutatónkon a Nagymama soha, nagymama szerepét alakította.

Élete utolsó szerepében a Karinthy Színház színpadán fejezte be nagyívű színészi pályáját Turay Ida, a Korai fagy című előadásunk egyik főszerepében és Balkay Géza a Szellemidézésben.

A színház 17 éve alatt fellépett itt /(természetesen a teljesség igénye nélkül):
Andorai Péter, Harsányi Gábor, Csákányi László, Várhegyi Teréz, Gór-Nagy Mária, Dzsupin Ibolya, Esztergályos Cecília, Bicskei Tibor, Koncz Gábor, Mikó István, Pálos Zsuzsa, Mányai Zsuzsa, Pathó István, Gosztonyi János, Oszter Sándor, Tarján Györgyi, Borbáth Ottilia , Szirtes Ádám, Balázsovits Lajos, Agárdy Gábor, Képessy József, Velenczey István, Szokolay Ottó, Mácsai Pál, Nagy Gábor, Rák Kati, Kárpáti Denise, Szersén Gyula, Miklósy Judit, Lóránd Hanna, Ruttkai Ottó, Császár Angéla, Bajor Imre, Izsóf Vilmos, Csongrádi Kata, Csere László, Maros Gábor, Márton András, Gáti Oszkár, Rajhona Ádám, Keres Emil, Szirtes Gábor, Szolnoki Gyula, Götz Anna, Máthé Erzsi, Kádek Henriette, Vitai András, Fülöp Zsigmond, Pákozdy János, Szerencsi Éva, Kalocsay Miklós, Tahi József, Szabó Ottó, Torday Teri, Hacser Józsa, Újlaky László, Újlaky Károly, Pap Éva, Dózsa László, Trokán Péter, Bencze Ferenc, Bicskey Károly, Rubold Ödön, Andai Györgyi, Sáfár Anikó, Tahi Tóth László, Balázs Péter, Bozóky István, Csankó Zoltán, Széles Anna, Nagy Zoltán, Kaló Flórián, Szakácsi Sándor, Antal Imre, Kállay Bori, Hegyi Barbara, Pécsi Ildikó, Ivancsics Ilona, Jani Ildikó, Dávid Sándor, Kiss Erika, Garai Róbert, Détár Enikő, Rékasi Károly, Borbély László, Borbély Sándor, Kovács Erzsi, Széles László, Vincze Gábor Péter, Malcsiner Péter, Lengyel Ferenc, Kőszegi Ákos, Schnell Ádám, Pregitzer Fruzsina, Csuha Lajos, Cseke Péter, Margitai Ági, Horváth Lajos Ottó, Sára Bernadette, Egri Kati, Kovács István, Vallai Péter, Máhr Ági, Schubert Éva, Sztankay István, Schütz Ila, Forgács Péter, Vásári Mónika, Vasvári Emese, Balogh Erika, Kaszás Géza, Kováts Kriszta, Pásztor Erzsi, Lesznek Tibor, Farkas Bálint, Kalmár Magda, Illényi Kati, Áron László, Mádi Szabó Gábor, Gera Zoltán, Lehoczky Zsuzsa, Nyírő Bea, Magyar Attila, Kelemen István, Kováts Adél, Honti György, Galambos Erzsi, Helyey László, Tóth-Gáspár András, Balázs Ági, Kálid Artúr, Szakács Tibor, Rátóti Zoltán, Pápai Erika, Tímár Éva, Nemcsák Károly, Szabó Gyula, Miklósy György, Rosta Sándor, Tallós Rita, Németh Gábor, Németh László, Makay Sándor, Kassai Károly, Ábel Anita, Bárdy György, Juhász Judit, Kun Vilmos, Kenderesi Tibor, Mednyánszky Ági, Söptei Andrea, Rudolf Péter, Tábori Nóra, Orosz Anna, Bíró Kriszta, Almási Éva, Haffner Anikó, Karácsonyi Zoltán, Szilvássy Annamária, Kiss József, Esztergályos Cecilia, Igó Éva, Szervét Tíbor, Schlanger András, Ádám Tamás, Bata János, Jónás Rita, Debreczeny Csaba, Mécs Károly, Csarnóy Zsuzsa, Pogány Judit, Sághy Tamás, Selmeczi Roland,Csernák János, Bregyán Péter, Kiss Gábor, Csernus Marian, Bakó Márta , Straub Dezső, Molnár Zsuzsa, Balkay Géza, Kelemen István, Huszárik Kata, Nagy Anna, Szacsvay László, Kerekes József,Trokán Péter, Trokán Anna,Incze Ildikó, Timkó Eszter, Szakács Tibor, Frajt Edit, Hollósy Frigyes, Molnár Piroska, Dengyel Iván, Látay Dóra, Nyertes Zsuzsa, Körtvélyessy Zsolt, Kautzky Armand, Konrád Antal, Csonka András, Rátonyi Hajni, Sörös Sándor, Bardóczy Attila, Farkasházi Réka, Bács Ferenc, Vándor Éva, Nádas György, Vallai Péter, Kováts Adél, Schneider Zoltán, Sztankay Orsolya,Széles Tamás, Karalyos Gábor, Dunai Tamás, Horesnyi László, Voith Ági, Szersén Gyula,Kéri Kitty, Oberfrank Pál, Bozsó Péter, Pindroch Csaba, Görög László, Galla Miklós, Koltai Róbert, Egri Márta, Venczel Vera, Mertz Tibor Hujber Ferenc, Szirtes Balázs, Botos Éva Marjai Virág, Dér Denisa, Dér András, Dér Zsolt, Trokán Anna, Quintus Konrád, Xantus Barbara, Ruttkay Laura, Gáspár Kata, Kézdy György, Timkó Eszter, Vertig Tímea, Fésüs Nelly, Aradi Tibor, Balázsovits Edit, Kecskés Karina, Hámori ldikó, Czinkóczi Zsuzsa, Árpa Attila, Trokán Nóra, Kiss Jenő, Bicskey Lukács, Máthé Zsolt, Székhelyi József, Lázár Balázs, Egyed Attila Kapócs Zsóka, Sarádi Zsolt, Kovács Patricia, Schruff Milán, Bartsch Kata, Kertrész Péter, Zsurzs Kati, Balikó Tamás, Lippai László, Tóth Zoltán, Harmath Imre, Mihályi Győző, Kovécs Patrícia, Schruff Milán, Kertész Péter, Újtéti László, Tordy Géza, Simon Kornél, Csoma Judit, Balázsovits Edit és sokan mások.

A Karinthy Színházban az elmúlt évtizedekben játszott színművészek közül mára több színházigazgatóvá nőtt: Balázs Péter, Forgács Péter, Cseke Péter, Oberfrank Pál, Besenczi Árpád, Nemcsák Károly, Rátóti Zoltán.

Számtalan fiatal kezdte itt pályáját, először jutva jelentősebb feladathoz. Ők ma már ismert művészek: Balázs Andrea, Németh Kristóf, Haumann Petra, Kolovratnik Krisztián, Lengyel Tamás, Seszták Szabolcs, Miller Zoltán, Zakariás Éva, Poós Balázs, Major Róbert.

A 2000-2001 évadtól jelentős művészi programmal működött a színház. Bemutattuk Shakespeare Harmadik Richárd és Örkény István Macskajáték, Bernard Shaw: Tanner John házassága, Austin: Büszkeség és balítélet, Moliere:Tudós nők, Fellini: Cabiria éjszakái című klasszikusait, valamint Moldova és Csurka mai műveinek sajátosan Karinthy Színházi változatait és túl vagyunk már 100. bemutatónkon is, Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyőjének 2011 karácsonyi premierjén.

E bemutatónkkal művészileg magasabb iskolába kívántunk lépni, fő célunknak tekintetve, hogy közönségünket új művészi kalandra, magvasabb mondandók felé tereljük. Komoly kritikai visszhang, és a közönség érdeklődése kíséri ezeket az előadásainkat is.

A magánszínházak a háború előtt természetes képződményei voltak a színházi életnek. A háború utáni államosítással eltűntek a történelem süllyesztőjében. Csaknem 40 évet kellett várni arra, hogy újra megjelenhessenek és színházi életünket színesítve fontos tényezői legyenek mai kulturális, művészi és, működésük jellegénél fogva, gazdasági életünknek. Közöttük korelnökként létrehozott a Karinthy Színház, ahol az évek során több mint 100 bemutató született, jelentős művészek részvételével, több száz színművészt juttatva folyamatosan művészi feladatokhoz és pénzkereseti munkához, nagymértékben csökkentve ezzel az egyre jelentősebb művészi munkanélküliséget is. A színház műhelyén belül színészi stúdió keretében, művészi oktatás is folyik együttműködésben a Nemes Nagy Ágnes Humán Drámatagozatos Iskola és színészképzéssel.

Az előadásainkban megjelenő fiatalok közül ma már többen a Főiskola végzett, vagy aktív hallgatóivá váltak, vagy sikeresen működnek a színi pályán. Úgy gondolom: A Karinthy Színház léte, működése, sikere és színvonala ma már vitathatatlan tény.

Alapítója és mindvégig vezetője, Karinthy Márton 1997. március 15-én a Magyar Köztársasági Érdemérem Tiszti Fokozatát vehette át a Parlamentben.

1998-ban Karinthy Márton színigazgatóként nyert felvételt a Színművészeti Főiskola D.L.A. (Doctor of Liberal Art) nagydoktori fokozatának elnyerését megcélzó jelöltjei közé. Szakdolgozatául főiskolai rendezőosztályának a Karinthy Színház létrejöttében is fontos szerepet játszó történetén keresztül, a rendszerváltás történetét is magában foglaló, hiánypótló áttekintést választotta. Summa cum laude megszerezte a színháztudományok doktora címet. Ebből született második könyve A vihar kapuja, amely az első, az Ördöggörcs kirobbanó sikere után is érdeklődést tudott kelteni. Az Ördöggörcs eddig 50 000 példányban kelt el. Tervezik a filmváltozatát. Most fordítják svéd nyelvre. Karinthy Mártont e könyve révén meghívták Stockholmba, Oslóba, Párizsba, Londonba, Sepsiszentgyörgyre, Szabadkára és rengeteg más helyre a világon és Magyarország csaknem minden nagyobb városába. Mindenütt élénk érdeklődés kísérte a beszélgetéseket. A Karinthy Szalonban 2011. szeptemberében e látogatás ihlette a Karinthyak Skandináviában című kiállítást.

Karinthy Márton A vihar kapuja címen főiskolai osztályáról írott könyvének színpadi változatát több ízben mutatták be fesztiválokon. 2012 könyvnapjára pedig Okosan kell szeretni magyarságunkat címen jelent meg nagy sikerű beszélgető könyve.

A korábban megjelent Ördöggörcs című kötet 2012-ben svéd fordításban is megjelent, Karinthy Mártont színházi munkássága és egyéb érdemei miatt pedig 2013-ban Kossuth-díjjal tüntették ki.