A Színházi Világnap alkalmából Karinthy Ferenc szavait idézzük:

"Körülbelül látom már, mi az én dolgom életem hátralévő idejére. Egy olyan korban, amikor úgyszólván minden művészet, kép, zene, könyv, dráma azt harsonázza, hogy minden mocsok, hiába, szenny, vacak, reménytelen – hadd keressem én ebben a korban az értékeket. A torzban, elferdültben is az emberi szépet, a pusztulásban is a reménységet, a hazugságban is az igazságot. Fura, eltorzult, képtelen jellemekben is a fölemelőt.

Ez ars poeticának elég nem egy, de hetvenhét életre is." (Karinthy Ferenc)

Karinthy Ferenc Naplójából származik (2. kötet, 392. oldal).

Fotó: